Fogalmak és szakkifejezések
A
3-D KEVERŐ:
Egy nagysebességű keverőgép, amely a ragasztóanyag összetevőit oldatba vegyíti.
ACETÁT FILM:
Vegyileg kezelt cellulóz. Ez az átlátszó fólia kiemelkedő víztaszító képességgel és anyag tartóssággal rendelkezik.
ADAGOLÓNYÍLÁS:
Rés adagoló hengerek között. A felületre felvitt ragasztóanyag mennyiségét szabályozza.
ALACSONY TAPADÁSÚ SZALAG:
Nyomás-érzékeny ragasztószalag alacsony tapadással. Általában ideiglenes védelemre használják. A könnyű eltávolíthatóság alapkövetelmény.
ALAKLÍTHATÓSÁG:
Textil, szalag, vagy film rugalmasságát jelenti.
ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG:
A ragasztószalag alkalmazkodóképessége szabálytalan felülethez.
AKRIL RAGASZTÓANYAG:
Nyomásérzékeny ragasztóanyag, amelyet akril észter monomerek polimerizációjával hozunk létre. Ezen anyagok tiszták, tartósak és az időjárási hatásoknak is ellenállnak.
ALAKVÁLTOZÁS:
A folyamatos terhelés miatt bekövetkező lassú méretváltozás.
ANTIOXIDÁNS:
Olyan vegyi anyag, amely csökkenti az oxigén kiválását a ragasztóanyagból, ezzel meghosszabbítva a szalag élettartamát.
ÁTERESZTŐ KÉPESSÉG:
A szalag, vagy film folyadék, vagy gáz áteresztő képessége.
ÁTERESZTÕ LYUK:
Apró hiba a ragasztóban, vagy a hordozón, amely lehetővé teheti fény, vagy áram átjutását.
ÁTFEDŐ TOLDÁS:
Olyan toldás, ahol a két toldott anyag vége fedésben van.
ÁTTETSZŐ:
Részben átlátszó. Az áttetsző szalagok a fény egy részét átengedik.
ÁTLÁTSZÓ:
A szalag azon képessége, hogy a fény szóródás nélkül átjut rajta. Egy szalagot akkor tekintünk átlátszónak, ha 10-es méretű gépelt szöveg könnyedén olvasható rajta keresztül.
ÁTLÁTSZATLANSÁG:
A ragasztószalag fényelnyelő képessége. Gyakorlatban akkor van rá szükség, ha a szalag nyomtatványt takar, vagy sötét hátteret.
ÁTTEKERCSELŐ GÉPEK:
Gyenge minőségű tekercseket tekercselik át, azért, hogy a hibátlan részeket megmentsék.
ÁTTEKERCSELT:
Olyan tekercsekre használjuk, amelyeket a hibás részek eltávolítása érdekében újratekercseltek.
ÁTÜTÉS:
A bevonó oldat alkalmazás után létrejövő jelenség, melynek során a bevonó anyag kisebb mértékben a túloldalon is megjelenik.
ÁTÜTÉSI ELLENÁLLÁS:
A szalag azon képessége, hogy ellenáll kis területre ható terhelésnek kilyukadás nélkül.
BIAXIÁLIS ORIENTÁCIÓ:
Egy olyan eljárás, melynek során rendezni tudjuk a molekuláris struktúrát annak érdekében, hogy növeljük a fóliák szakítószilárdságát hossz- és keresztirányban is. A kezelés után az anyagot megnyújtjuk és hőrögzítjük .
BELSŐ OLDAL:
Kétoldalas szalagnak az az oldala, amelyet nem véd védőfólia.
BETOKOZÓDÁS:
Egy elektromos komponens szigetelőanyagból készült tokba való beágyazódását jelenti.
BEVONÓ GÉP:
Olyan gép, amelynek segítségével ragasztóanyagot viszünk fel szalagok hordozójára.
BEVONÁS:
Viszkóz anyagok különböző típusú hátoldalakra és hordozókra való felvitelét jelenti, tekercsbevonó fej, bevonó henger és kenőpenge segítségével.
BEVONT SZÖVET:
Olyan szövet, amelyet gumi vagy műanyag bevonattal látunk el a jobb nedvesség ellenálló-képesség kialakítás érdekében.
CÍMKE ALAPANYAG:
Olyan nyomás-érzékeny ragasztószalag vagy papír, amely nyomtatható és formára vágható. Leginkább címkék előállítására használjuk.
CELLULÓZ:
Papírrost gyártásához használt vegyi anyag természetes összetevője.
CSÚSZÁSI ERŐ:
A szalag csúszásának mértékét fejezi ki bizonyos terhelés esetén addig a pontig, amig az el nem szakad.
EGYSZERŰ KEVERŐGÉP:
Egy tengelyt, és egy, vagy több keverőlapátot tartalmazó lassú keverődob.
ELCSÚSZOTT ORSÓ:
Elcsúszott orsó esetén a szalagtekercs kúpos oldalú tekercset formáz. Általában a tekercselés megkezdésekor rossz beállítás okozza.
ELASZTOMER:
Olyan anyagok, amelyek gumiszerű tulajdonságokkal rendelkeznek. Lehetnek természetes és mesterséges eredetűek is.
ELLENÁLLÁS HIRTELEN ERŐHATÁSSAL SZEMBEN:
A ragsztószalag rögzítőképessége nagy sebességű terhelés (rántás) esetén.
ELLENÁLLÁS IDŐJÁRÁSI HATÁSOKKAL, OLDÓSZEREKKEL, SAVAKKAL, LÚGOKKAL, OLAJOKKAL, ZSÍROKKAL, STB SZEMBEN:
A szalag ellenállóképességét jelenti a környezeti hatásokkal szemben.
ELLENÁLLÁS
Az anyag ellenállóképességét jelenti mechanikus, kémiai, vagy elektromos terheléssel szemben.
ELMOZDULÁS:
A szalag egy komponensének, általában ragasztóanyagnak az elmozdulása a kezdeti helyéről egy másikra. Ez megtörténhet letekerés közben, vagy a ragasztószalagot eltávolításakor az alkalmazott felületről. Vonatkoztathatjuk a ragasztóanyagra, tintára nyomtatott szalagok esetén , vagy a hátlap bevonatának átvándorlására a ragasztóanyagra.
ELSZÍNEZŐDÉS:
Annak a felületnek az elszíneződése, amelyen ragasztószalagot alkalmaztunk.
ELTÁVOLÍTÁS:
A folyamat során eltávolítjuk a ragasztószalagot arról a felületről, amelyre felhelyeztük.
EPOXI:
A számos olyan, általában hőre keményedő gyanta egyike, amely képes szoros térhálósított polimer struktúrát létrehozni. Jellemzői a keménység, az erős tapadás, és az alacsony összehúzódás. Felületek bevonására és ragasztóanyagokhoz is használják.
FAJSÚLY:
Egy folyadék vagy szilárd anyag tömegének és megegyező térfogatú, 4 °C-os (39°F) desztillált víz tömegének, illetve gáz esetén a tömegének és megegyező térfogatú levegő vagy hidrogén tömegének aránya megadott hőmérséklet és nyomás mellett. A fajsúly másik neve relatív sűrűség.
FELEMELKEDÉS:
A ragasztószalag egyes részei elválnak attól a felülettől, amelyre a szalagot felhelyeztük.
FÉMBEVONATÚ POLIÉSZTER (vagy FILM):
Olyan poliészter film, amelyre felvittünk egy vékony fémréteget
FELÜLETI VEZETŐKÉPESSÉG:
A szalag vezetőképessége annak felületén.
FÉNYESSÉG:
A ragasztószalag hátoldalának fényvisszaverő képessége. Általában olyan kifejezésekkel minősítjük, mint fényes, kicsit fényes, vagy fakó. Pontosabb mérés esetén a Gardner skálát használhatjuk, amely azt méri, hogy megadott beesési szög esetén a felület mennyi fényt nyel el.
FŐTEKERCS:
Nagy tekercsek, amelyekből a kisebb szélességű tekercsek készülnek .
FÓLIA:
Vékony, rugalmas fémlap, például rézből, vagy alumíniumból.
GUMI:
Mesterséges vagy természetes hosszú láncú polimer, amely rugalmas, és alakjának megváltoztatása után visszaalakul eredeti állapotába.
GUMIVÁGÓ:
Ennek segítségével a gumit megadott méretre vágjuk.
GYORSTESZT:
Olyan teszt, amelyet nem laboratóriumi körülmények között végzünk.
GYŰRŐDÉS:
Torzulás a laminált termékekhez használt anyagokon. Felületi ráncokként jelentkezik, és gyakran azt jelzi, hogy a két laminált összetevő szétvált egymástól. Általában keresztirányban jelenik meg a szalagon.
HALSZEM:
Buborékszerű, kör alakú elváltozások átlátszó ragasztóanyagon, általában frissen gyártott szalagtekercseken. A rétegek közé beszoruló levegő okozza, általában nem jelent rossz minőséget. Gyakran eltűnnek tárolás közben.
HAJLÍTÓSZILÁRDSÁG:
Egy anyag erőssége hajlítás közben (vagyis az ellenállása repedéssel szemben).
HASÍTÁS:
A szalag rétegeinek szétválasztását, vagy a szalag hordozójának hosszirányú leválálasztását jelenti.
HÁTOLDAL:
A szalagnak az az oldala, amelyre nem viszünk fel ragasztóanyagot.
HÁTOLDAL BEVONÁSA:
Speciális kezelés, amely során egy réteget viszünk fel a szalag hátoldalára, amely a következő előnyökkel jár:
- Meghatározza annak az erőnek a nagyságát, amely a szalag letekeréséhez szükséges
- Növeli az ellenállást nedvességgel, oldószerekkel szemben
- Fényesebb, símább és színes felületet biztosít.
HIBA:
A kifejezést akkor használjuk, ha egy szalag nem felel meg a tervezési követelményeknek.
HIDEGFOLYÁS:
A hidegfolyás fél-szilárd anyag lassú mozgása, amely nyomás hatására alakul ki. A hidegfolyás hatásainak leírására a következő kifejezéseket alkalmazzuk:
-Tartósság: Ellenállás folyással és torzulással szemben
-Izzadás: A tekercsnek azon állapota, mikor a ragasztószalag széle ragacsos a szalagból kivált ragasztóanyag miatt.
-Szivárgás: Az izzadáshoz hasonlóan a tekercs szélének ragacsosságára utal.
HORDOZÓ:
Olyan rugalmas film, szövet, fólia, papír, vagy egyéb anyag, amelyre nyomás-érzékeny ragasztóanyagot viszünk fel egyoldalas szalag esetén. A hátlap funkcionális része a szalagnak.
HORDOZÓFELÜLET:
A ragasztószalag elsődleges összetevője, amelyre felvisszük a ragasztóanyagot. Bármilyen folytonos anyag lehet.
HŐELLENÁLLÁS:
A ragasztószalag ellenállóképességét mutatja meg hőhatásal szemben, ha hőkezelés közben helyezzük fel.
HŐKEZELÉS:
A szalagot hőhatásnak tesszük ki annak érdekében, hogy az így beinduló kémiai reakció térhálósodást idézzen elő, ezzel növelve a ragasztóanyag kohéziós erejét. Ez a folyamat általában jobb ellenállást eredményez magas hőmérséklet és oldószerek ellen.
HŐELLENÁLLÁS:
A szalag hőellenálló képessége az alkalmazási területen. A hőhatás utáni nyommentes eltávolíthatóság fontos kritérium.
HŐVEZETŐ KÉPESSÉG:
Ez mutatja meg a hővezetési képességet. A hőátviteli mutató a hővezető képességen kívül függ a vastagságtól, a területtől, és a hőmérsékletkülönbségtől is.
HŐÁLLÓ KÉPESSÉG:
Az az időtartam, ameddig a szalag kitart magas hőmérsékleten anélkül, hogy a teljesítménye a megkövetelt szint alá esne, és a szalag használhatatlanná válna.
HŐTÁGULÁS:
Az anyag méreteinek növekedése magas hőmérséklet hatására.
HŐRE LÁGYULÓ:
Olyan anyag, amely hő hatására meglágyul, majd hűtés következtében visszakeményedik, és a folyamat megismételhető. A hagyományos nyomás-érzékeny ragasztóanyagok hőre lágyuló képességgel bírnak.
HŐRE KEMÉNYEDŐ:
Olyan műanyagok, amelyek magas hőmérséklet hatására kémiailag átalakulnak egy keményebb, kevésbé formálható, vagy rugalmas formára. Lehűtés után a jellemzőik megváltoznak.
HÚZÓSZILÁRDSÁG:
Az a maximális hosszirányú húzóerő, amelynek egy adott méretű anyag ellen tud állni, mielőtt elszakad. Nyomás-érzékeny szalagoknál, vagy egyéb vékony termékeknél a mértékegység erő/szélesség (font/coll vagy gramm/25 mm). Gyakran használják az erő/keresztmetszetet is (font/coll2 vagy Newton/mm2).
-Száraz szakítás: Papírszalag erőssége, miután adott ideig, adott páratartalomnak tettük ki.
-Nedves szakítás: Papírszalag erőssége, miután nedvességnek tettük ki.
-Hosszirányú szakítószilárdság: Amelyet a szalag hosszirányával párhuzamosan mérünk.
-Keresztirányú (vagy harántirányú) szakítószilárdság: Amelyet a szalag hosszirányára merőlegesen mérünk
HULLÁMOSODÁS:
A ragasztószalag nedvesség hatására megnyúlik és felgyűrődik.
HIDROLÍZIS:
Kémiai vegyület lebontása vízzel való reakcióval.
ILLÉKONYSÁG:
Különböző bevont anyagokban, vagy nyersanyagokban található visszamaradt oldószerre vonatkozik.
INHIBITOR:
Az az anyag, amely kémiai reakciókat lassít le.
KETON:
Oxigént tartalmazó oldószer, gyakran megtalálható lakkozott felületeken.
KÉTIRÁNYÚ SZÖVETSZERKEZET:
Keresztirányú szálakat is alkalmazunk az erő és az ellenálló képesség növelésére.
KÉTOLDALAS RAGASZTÓSZALAG:
Olyan öntapadó ragasztószalag, amelynél a hordozó mindkét oldalán rasztóanyag található és rendelkezik védőfóliával.
KIEMELÉS:
A regasztószalaggal lefedett terület szemmel láthatóan eltér a környező területtől. Ezt okozhatja a felület fényességében bekövetkezett változás, vagy a szalag alatti rész vastagsága.
KITÖLTETLEN RÉSZ:
A ragasztószalag tapadó oldalán található terület, ahol nincs ragasztóanyag.
KOHÉZIÓS ERÕ:
Ez a ragasztóanyagok belső ereje, ellenálló képességük külső terhelésekkel szemben.
KORMÁNYZATI TERMÉK SPECIFIKÁCIÓ:
Ez egy olyan kormányzati dokumentum, amely meghatározza a követelményeket egy szalaggal, vagy szalagcsoporttal szemben.
KOPÁSÁLLÓSÁG:
Dörzsöléssel és súrlódással szembeni ellenálló képesség.
KORRÓZIÓ:
Annak a felületnek az elektrolitikus vagy kémiai romlása, amelyre a szalagot felhelyeztük.
KREPP PAPÍR:
Megerősített papír, amely jól illeszkedik és rugalmas, miközben megmarad a magas szakítószilárdsága is.
KÖRNYEZETI HŐMÉRSÉKLET:
A levegőnek, vagy egyéb anyagnak nem befolyásolt hőmérséklete, amely adott területen található, különösen a berendezés környezetében. Általában szobahőmérséklet.
KÖTŐ ANYAG:
Segítségével kettő, vagy több tárgyat, vagy alkatrészt összeragaszthatunk. Gyakran alkalmazzák hőre lágyuló szalagok esetén.
KÖTŐERŐ:
A kötés ereje összeragasztott felületek között, amelynek mértéke a szétválasztásukhoz szükséges erő nagysága.
KÖZVETLEN BEVONÁS:
Az oldatot közvetlenül a bevonandó alapanyagra visszük fel nyomóhengeres bevonó gép segítségével.
KUNKORODÁS:
A szalag feltekerődése letekercselés után, amit a hátlapban fellépő egyenlőtlen feszültség okoz.
LAMINÁLT:
A laminált szalagok hátlapja kettő, vagy több összeragasztott anyagból áll.
LATEX:
Gumi vizes diszperziója, hátlapok telítésére használjuk. Elsődleges bevonatként is alkalmazzák.
LÁGYÍTÓSZER:
Folyadék, vagy félfolyékony szer, amelyet bejutattunk egy anyagba, növelve annak rugalmasságát és feldolgozhatóságát.
LÁGYÍTÓ VÁNDORLÁS:
Bizonyos lágyítószerek, amelyeket műanyaglapok és formák készítésénél használnak, átvándorolnak a műanyagról a felhelyezett szalag nyomás-érzékeny ragasztóanyagára. Ennek eredményeképp a ragasztóanyag megpuhul egészen addig, amíg elenged, a műanyag pedig enyhén rideggé válik.
LEESÉS:
A szalag leesik arról a felületről, amelyre felhelyeztük.
LEHÚZÓ RÚD VAGY PENGE:
Segítségével szabályozható a fkenőhengerre elvitt ragasztóanyag mennyisége.
LENYOMAT:
A ragasztószalag mechanikai hatása az alkalmazott felületen.
LETEKERCSELÉS:
Egy szalag orsóról való letekerésére, eltávolítására vonatkozik. A letekercselés jellemzőit az befolyásolja, hogy a szalag mennyire tapad a saját hátoldalához.
LETEKERCSELÉSI TAPADÁS:
Az az erő, ami egy szalag letekercseléséhez szükséges előírt körülmények között.
LYUKADÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS:
A szalag azon képessége, amelynek köszönhetően ellenáll a felületére merőlegesen kifejtett erőhatásoknak.
LEVÁLÁS:
Többrétegű ragysztószalag hátsó rétegének a leválását jelenti. Laminált, illetve papírszalagoknál jellemző hiba.
LINER:
A tapadó felületen alkalmazott védőfólia, amely a ragasztószalagot védi szállítás és tárolás közben. Felhasználás előtt eltávolítandó. Leggyakrabban kétoldalas szalagoknál és címkéknél használjuk.
MATT FELÜLET:
A szalag hátoldalának fakó, nem visszaverő, szabálytalan felülete.
MARADANDÓ DEFORMÁLÓDÁS:
Gumi vagy műanyag deformálódása nyomás hatására.
MEGERŐSÍTÉS:
Olyan anyag, amelyet általában egy ragasztószalag hordozója és ragasztófelülete közé helyezünk el, megerősítve ezzel a szalagot. Ilyen célra használatos anyagok lehetnek: nem-szőtt anyagok, papírszövet, szintetikus fóliák, szövetek (pl. kétoldalas szalagoknál), rostok, vékony hosszirányú üvegszálak, műselyem, nejlon, vagy egyéb, megfelelő erősségű anyag (pl. Megerősített Kötőszalag).
MEGNYÚLÁSI ERŐ:
Az a maximális erő, amellyel terhelve a szalagot az megnyúlik, és a terhelés megszüntetése után visszanyeri eredeti méreteit. Ennél nagyobb erő alkalmazása esetén az anyag plasztikusan deformálódik.
MEREVSÉG:
A ragasztószalag hajlíthatóságának mértéke. A merevség fontos szempont a ragasztószalag alkalmazási területeinek eldöntésekor.
MERÍTŐ ÁTITATÁS:
Az alapanyagot telítjük oldatba merítéssel a rostok egységesítése és megkötése érdekében.
METILÉN-KLORID:
Erős tisztító oldószer, amelyet az elektronikus iparban használnak.
MOLEKULÁRIS TÖMEG:
Egy szerves molekula vagy polimer tömege.
MONOMER:
Olyan alapvető építőelem, amelyből a polimer láncok felépülnek.
NEDVESSÉG ELLENÁLLÁS:
Ellenállás a nedvesség átjutásával, elnyelésével és hatásaival szemben.
NEDVSZÍVÓ:
A légköri nedvesség elnyelését jelenti.
NEM LÁGYÍTOTT PVC:
Rövidítés, Un-plasticized Polyvinylchloride (Nem lágyított polivinil-klorid). Merev fólia, amelyet csomagolási alkalmazásoknál használunk, valamint átlátszó szalagként papíráruknál.
NEM SZŐTT:
Véletlenszerűen kapcsolódó rostok alkotják. Az ilyen hátlapok lehetnek természetes és mesterséges alapanyagúak.
NYLON:
Poliamid műanyag, amely erős és rugalmas. A nejlon fonal kiemelkedően erős, és rendkívül jó megnyúlási jellemzői vannak.
NYOMÁS-ÉRZÉKENY:
Olyan ragasztóanyagok, amelyek felhelyezéskor külön hőhatás, vagy oldószer hozzáadása nélkül is tapadnak.
NYOMTATHATÓSÁG:
A ragasztószalag nyomtatható ségülés nélkül.
NYÚLÁS:
A megnyúlás mértéke, általában a terhelt anyag hossza a kezdeti hossz százalékában kifejezve.
NYÚLÁSI HATÁR:
Az a százalékos arány, amennyit a szalag tud nyúlni szakadás nélkül. Az eredeti, terhelés nélküli hossz százalékában fejezzük ki.
NYÚLÉKONYSÁG:
A ragasztómassza azon állapota, mikor puha és pépes állagú. Vizsgálatkor hosszan, nyúlékonyan húzható ki belőle minta.
OLDÓSZER ELLENÁLLÁS:
Egy szalag tapadó felületének vagy hátoldalának ellenállása szerves oldószer hatása ellen.
OLDHATÓSÁG:
A ragasztószalag, vagy egy összetevője adott oldószerben mennyire oldódik fel.
OLDAT:
Homogén folyékony elegyek, melyek gyakran tartalmaznak oldószerben feloldott szilárd anyagot.
OXIDÁCIÓ:
Oxigén reakciója bármilyen anyaggal. A nyomás-érzékeny ragasztóanyagok oxidáció eredményeképp először megpuhulnak, majd megkeményednek és elvesztik tapadóképességüket.
ÖSSZETAPADÁS:
A ragasztószalag rétegei összetapadnak, megakadályozva ezzel a károsodás nélküli szétválasztást, vagy letekercselést. Általában a tárolás közben a szalagot ért nyomás eredményeként következik be.
POLIBUTADIÉN:
Polimer anyag, amely általában puha és gumiszerű, nagyon szívós és rugalmas. Butadién monomerből készül.
POLIÉSZTER:
Szívós, erős film. Jó ellenálló képességgel rendelkezik nedvesség, oldószerek, olaj és hőmérsékleti hatások ellen.
POLIETILÉN:
Poliolefin műanyag, amelyet kevéssé nyújtható filmmé lehet préselni. Jól áll ellen nedvességnek, de hőmérsékleti hatásoknak kevésbbé.
POLIIMID:
Olyan polimer, amely film formában ámbra színű. Fizikai jellemzői hasonlóak a poliészteréihez, de sokkal jobb ellenálló képessége hőmérsékleti hatásokkal szemben.
POLIMER:
Hosszú molekulalánc, amely ismétlődő monomer egységekből áll.
POLIMERIZÁCIÓ:
Monomer molekulák polimer láncba fűzése kémiai úton.
POLIPROPILÉN:
Poliolefin műanyag a polietilénhez hasonló jellemzőkkel, de jobb hőálló képességgel, és nagyobb erősséggel.
POLIURETÁN:
Szívós kopásálló polimer, amelyet filmmé, vagy formára lehet préselni.
POLITETRAFLUOR-ETILÉN: ( PTFE vagy Teflon)
Fluortartalmú műanyag, amelyet a jó hőálló képesség jellemez. Általában vékony filmrétegként használják, ahol az anyagot egy éles késsel lecsiszolják, így folyamatos fóliát hozva létre.
POLIVINILKLORID: (PVC)
Mesterséges műanyag, amelyet leginkább szalagok hátlapjaként használunk, lágyítószerrel, vagy a nélkül is kapható, melyek a ragasztószalagot rugalmassá, vagy merevvé tehetik.
POLIVINIL-ACETÁT:
Gyakran használt műanyag papír bevonásához, vagy ragasztóanyagként laminált anyagokhoz.
PRIMER:
Olyan előkészítő bevonat, amelyet egy felületre annak érdekében viszünk fel, hogy a ragasztóanyag tapadjon ahhoz a felülethez.
RAGADÁS:
Azt mutatja, hogy a ragasztóanyag mennyire tapad a hordozóhoz. Ha nem megfelelő a tapadása, akkor alkalmazás során a ragasztóanyag nemkívánatos módon másik felületre tevődik át. Abban különbözik a szétválástól, hogy a ragasztóanyagnak csak egy része vivődik át.
RAGASZTÓANYAG:
Hordozóra felvitt nyomásra kötő réteg. A leggyakoribb Lisa Rushforth típusú ragasztóanyag gumi és gyanta keveréke. Egyéb ragasztóanyagok: akril ragasztóanyagok, amelyek gyanta hozzáadása nélkül készült szintetikus polimerek. Szilikon ragasztóanyagok, amelyek szilikon gumiból és gyantából készülnek, a nyomásra kötő ragasztószalagok között a legmagasabb hőálló képességgel rendelkeznek, emellett öregedési és időjárási hatásoknak ellenálló jellemzőik is kiemelkedőek.
RAGASZTÓANYAG MARADÉK:
Az a ragasztóanyag, amely a felületen marad a szalag eltávolítása után.
RAGASZTÓANYAG SZÉTVÁLÁS:
Más néven kohéziós hiba, az a jelenség, mikor a ragasztóréteg az eltávolítás után a szalagon és a felületen is rajtamarad.
RAGASZTÓANYAG ÁTVITEL:
Az a ragasztómaradék, ami a szalag letekerésekor, vagy eltávolításkor azon a felületen marad, amiről lehúztuk a szalagot.
RAGASZTÓANYAG CSOMÓ:
A ragasztóanyag kismértékű kiemelkedése, amely egy hólyaghoz hasonlít.
RÁNCOK:
Elváltozások a hátlapban, például gyűrődések, ráncok, vagy egyéb kisebb barázdák, amelyek anyaghibát okoznak a ragasztószalagban.
RELATÍV PÁRATARTALOM:
Az adott hőmérsékleten a levegőben található pára mennyiségének, és ugyanezen hőmérsékleten lehetséges legnagyobb páramennyiségnek az aránya, százalékban kifejezve.
RUGALMAS MEMÓRIA:
A VÉGLEGES MEGNYÚLÁS ellentéte. A szalag azon képessége, hogy visszaáll eredeti hosszára a terhelés megszűnése után. A rugalmas memória különösen fontos például vinil szalagok esetén.
RUGALMASSÁG:
A szalag azon tulajdonsága, hogy szabadon hajlítható a felhelyezés során. Különösen fontos alacsony hőmérsékletű alkalmazások esetén.
SZAKADÁSMÉRŐ:
Olyan mérőberendezés, amely a ragasztószalag hordozó szakítószilárdságát méri.
SZAKÍTÓSZILÁRDSÁG:
A szakító erőkkel szembeni ellenállás képessége. Ezalatt olyan szakítást értünk, amely egy vágással vagy bemetszéssel megkezdett szakadást tép tovább. Kereszt- és hosszirányú szakítás alatt a szalag széltében vagy hosszában végzett szakítással szembeni ellenállást értjük. A szalag szélének tépése, vagy kezdeti szakítás alatt azt az erőt értjük, amely szakadás létrehozásához szükséges egy sértetlen szalagon.
SZAKADÁS:
Maszkoló szalagokra jellemző, mikor elszakadnak a felületről való eltávolítás közben.
SZÁL:
Finom, vagy vékonyan szőtt szál, rost, vagy huzal, amelyet ragasztószalagok hordozójára laminálunk különösen erős szalagok előállításához.
SZÁLMINTÁZAT:
A szálak mintázata egy megerősített ragasztószalagban.
SZÁRAZANYAG:
A nem illékony anyag tömegszázaléka ragasztóanyagban, vagy egyéb oldatban.
SZELLEMKÉP:
Egy öntapadó komponens fátyolszerű maradéka, amely a szalag eltávolítása után látható.
SÜTŐ:
Lényegében egy csatorna, amelyen átvezetjük a hátlapot szárítási céllal a gyártás folyamán.
SZÉLHIBA:
Nemkívánatos festékcsík, amelyet a fedőszalagok széle alá való beszivárgott festék okoz. Jelentheti szalagok szabálytalan széleit is, amelyek a nem megfelelő vágási következtében alakulnak ki.
SZEM:
Mintadarab a bevont hordozóból, amelynél a mintavételt a gyártási folyamat közben végezzük és az alapanyag közepéről veszünk a bevonó gép letekercselt végén.
SZENNYEZŐDÉS:
Olyan szennyeződések, amelyek bár elenyésző mennyiségben vannak jelen, de gyakran felhasználásra alkalmatlanná teszik a terméket.
SZÉTSZÓRÁS:
Egy anyag finom részecskéinek keveréke egy másik anyagban.
SZERVETLEN VEGYÜLET:
Olyan vegyi anyag, amely nem szénalapú (karbonátok, szénoxidok és karbidok kivételt képeznek).
SZIGETELŐ ANYAG:
Olyan anyag, amely meggátolja az elektromos áram folyását.
SZÍN:
A szalag hátoldalának színe, függetlenül a ragasztóanyag, vagy egyéb komponensek színétől.
SZÍN STABILITÁS:
Arra utal, hogy a ragasztószalag mennyire tartja meg színét UV sugárzás hatására.
SZIVÁRGÁS:
Akkor beszélünk szivárgásról, ha a ragasztószalag egyik komponense átszivárog az alkalmazott felületen.
SZILIKONGUMI:
Gumiszerű tulajdonságokkal rendelkező, szerves szilikon vegyület, amely nem bomlik le nagyon magas hőmérsékleten sem, alacsony hőmérsékleten pedig kellő rugalmassággal rendelkezik.
SZTIROL-BUTADIÉN:
Sztirolból és butadiénből készült szintetikus gumi, melyet ragasztóanyagokhoz és telített anyagokhoz használunk.
SPECIFIKÁCIÓ:
Azon igények halmaza, amelyet egy ragasztószalag gyártásakor figyelembe veszünk, és amely szerint teszteljük és mérjük a szalagot.
SPIRÁLIS TEKERCS:
Széles tekercsmag köré spirálisan, rétegelve feltekert, különösen hosszú szalag.
STABILIZÁTOR:
Olyan vegyi anyag, amelyet egy anyag élettartamának meghosszabbítására használunk.
TAPADÁS:
Meghatározott mértékegységben fejezzük ki, amellyel pontosan meghatározható a tapadási erő egy adott felültetn, adott körülmények között felhelyezés után és eltávolításkor. Mértékegysége erő/terület. A tapadási erő meghatározása úgy történik, hogy megmérjük tisztított acél felületről 180 fokos szögben, 300 mm/perc sebességgel lehúzott ragasztószalag eltávolításához szükséges erőt.
Egy szalag kötési képességeinek megállapításakor a tapadási erő meghatározása csak az egyik vizsgálati módszer.
További vizsgálati eljárások:
-Érzékelés: A ragasztószalag ujjal történő megérintése megfelelő információt adhat a ragasztó erősségéről, de nem megbízható tesztelési eljárás.
-Tartóerõ viszgálata: Ez a ragasztószalag azon tulajdonságára utal, amellyel csúszás nélkül képes ellenállni egy bizonyos ideig meghatározott terhelésnek. Egy kis területű ragasztószalagot adott felületen a szabad végéhez rögzítünk, majd megmérjük, hogy mennyi idő telik el a felhelyezéstől a súly leválásáig. A lehúzás szöge lehet 0 fok, de néha 20 és 90 fokos lehúzást is alkalmaznak. Ez az érték különösen fontos, ha a ragasztószalag felhasználás során állandó erőhatásnak van kitéve.
-Lehúzó erő vizsgálata: A ragasztószalag lehúzásához szükséges erő, mely során a felület, a lehúzás szöge és sebessége adott. Általában kg/625mm2-ban fejezik ki, meghatározott, szabványos körülmények mellett mérik a mértékét.
-Gyors tapadás: Ez a ragasztószalag azon képességét fejezi ki, hogy mennyire tapad rövid érintkezés után, alacsony nyomás mellett egy megadott felületre.
-Specifikus Tapadás vizsgálata: Megmutatja, hogy mekkora a tapadási erő egy választott felületen szabványos felületi tapadáshoz képest.
-Tapadókészség viszgálata: Ez a ragasztóanyag tapadó tulajdonságát méri. Hurokérintéssel, 90 fokos lehúzással, vagy guruló labda teszttel mérik.
TAPADÁS GYORS LETEKERCSELÉSNÉL:
A szalag viszonylag nagy sebességnél (általában legalább 15 méter / 50 láb per perc, mpm) való letekercseléséhez szükséges erő.
TAPADÁSI ERŐ LINER FELÜLETÉN:
Az az erő, amely a ragasztószalag lehúzásához szükséges liner eltávolításakor (hasonlóan a lehúzási erő tesztelési eljárásához).
TAPADÁSI TESZT ACÉL FELÜLETEN:
Az az erő, amely nyomásra kötő ragasztószalag acél felületről történő eltávolításához szükséges.
TARTÓERŐ:
A ragsztószalag a tartóerőnek köszönhetően nem mozdul el terhelés alatt sem. A mérés során egy szabványos területű szalagdarabot felhelyezünk egy függőleges tesztpanelre, és a szabad végére egy szabványos súlyt függesztünk.
TÁROLÁSI STABILITÁS:
A szalag azon képessége, hogy eredeti tulajdonságait meghatározott mértékben megtartja adott idejű és körülmények közti tárolás után is.
TÁROLHATÓSÁG:
Az az időtartam, ameddig egy szalag minőségvesztés nélkül tárolható.
TARTÓERÕ HIRTELEN ERŐHATÁSSAL SZEMBEN:
Az a maximális terhelés, amelyet egy szalag még épp elbír nagysebességű terhelés mellett. Abban különbözik a szakítószilárdságtól, hogy azt alacsonyabb sebességű erőhatással mérik ugyanolyan terhelésnél, 180 fokos szögben.
TEKERCSBEVONÓ FEJ:
A tekercsbevonó gép azon része, amely felviszi a ragasztóanyagot a hordozó felületére.
TEKERCSELÉS VEZÉRLÕ:
Olyan eszköz, amely automatikusan változtatja a tekercselési sebességet feltekercseléskor.
TEKERCS ELVÁLTOZÁS:
Ez egy általános kifejezés, amely a tekercs bármilyen fizikai elváltozását jelentheti egy tökéletes tekercs formájához és méreteihez képest. Például:
-Hullámosodás:
-Barázdák megjelenése: Áttételek megjelenése vagy küllősödés
-Áttételek: Szabályszerűen elhelyezkedő hullámosodás megjelenése a tekercs felszínén.
-Tekercs hézag: Két réteg szétválása következtében létrejöt hézag.
-Küllősödés: Olyan elváltozás, amely során csillagszerű vonalak jelennek meg a szalagon (a tekercs közepétől a szélei felé, hasonlóan egy küllős kerékhez).
-Összetolódás: A szalag rétegei elcsúsznak egymáshoz képest, hasonlóan ahhoz, ahogy egy teleszkóp megnyúlik.
TEKERCSKEMÉNYSÉG:
A tekercs megfelelő feltekercselését mutatja, a tekercs relatív keménységéből számítjuk.
TEKERCSELŐ:
Az a berendezés, amely a bevonó gép végén található, és a bevont szalagot feltekercseli.
TEKERCS RÚD:
Olyan tekercs, amely meghatározott hosszúságú széles szalagból áll a szokásos keskeny tekercsek helyett.
TELÍTÉS:
Olyan folyamat, amely során anyagokat itatunk a hordozó anyagába a ragasztószalag megerősítése és különböző hatásokkal szembeni ellenállásának fokozása érdekében. Papírszalagok hátoldala például akár 50 tömegszázalék gumialapú impregnátumot is tartalmazhat.
TELÍTŐGÉP:
Berendezés, amelynek segítségével a szalagok hordozóját oldatokkal telítjük.
TERMÉSZETES GUMI:
Gumifa latexéből származtatják. Tapadást és magas hőmérsékletnek való ellenállási képességet biztosít a nyomás-érzékeny ragasztóanyagok esetében.
TOLDÁS:
Az a pont, ahol két ragasztószalag véget összeillesztünk.
TÚLTERHELÉS:
Az az erő, amely szükséges egy szalag hosszirányú elszakításához előírt körülmények között.
TOLDÓLAP:
Olyan lap, amelyet toldás elősegítésére használunk.
TÖLTŐANYAG:
Olyan anyagok, amelyet ragasztóanyaghoz adunk javítva annak tulajdonságát, jellemzőit, vagy megjelenését.
TŰRÉSHATÁR:
Az elvárt tesztértéktől eltérés mértéke; + vagy – formában fejezzük ki.
TÜSKE:
A vágógép azon része, amelyre felhúzzuk az orsókat az egyedi, keskeny szalagok kialakítása céljából.
TRANSZFER:
Általában tömegátvitelt értünk alatta, de adott esetben vonatkozhat bármilyen szalagösszetevőre, amely elmozdul a helyéről letekerés vagy eltávolítás közben.
TRANSZFER SZALAG:
Olyan kétoldalas szalag, amely egy hordozó nélküli öntapadó filmrétegből áll, egyik oldalát liner fedi.
TŰZÁLLÓSÁG:
A szalag azon tulajdonsága, hogy képes ellenállni nyílt lángnak. A tűzbiztos anyagok nem gyulladnak meg, ha kitesszük őket láng hatásának. A tűzálló (önoltó) anyagok meggyulladnak láng hatására, de nem égnek tovább, mikor a lángot eltávolítjuk.
ULTRAIBOLYA ELLENÁLLÁS:
A ragasztószalag nem károsodik a napfény hatására, illetve a természetes fényben található ultraviola sugarak hatására.
VASTAGSÁGMÉRŐ:
Vastagság mérésére alkalmas eszköz, egy ezred hüvelyktől milliméteres vastagság meghatározására.
VÁGÓGÉP:
Olyan gép, amely széles szalagtekercseket kisebb, megadott szélességű és hosszúságú szalagokra vág.
VÁGÓKÉS:
Kör alakú acéltárcsa, megadott szögben és sugárban élesítve.
VÁNDORLÁS:
Egy összetevő mozgása a ragasztószalag egy részéről egy másikra, vagy a szalag és a felület között, amelyre a szalagot felhelyeztük.
VÉGILLESZTÉS:
Két szalag végét átfedés nélkül illesztjük össze, melyet egy keskeny szalag segítségével végezhetünk el.
VÉGLEGES MEGNYÚLÁS:
Megnyúlás után az anyag nem áll vissza eredeti hosszúságára. Különösen fontos krepp papírból készült maszkoló szalagoknál.
VÍZELNYELÉS:
Annak a víznek a mennyisége, amelyet egy szalag megadott körülmények között felvesz.
VÍZHATLANSÁG:
A ragasztószalag azon tulajdonsága, hogy a víz képtelen átjutni rajta.
VÍZPÁRA ÁTENGEDÉSI MUTATÓ, W.V.T.R. :
Annak a vízpárának a súlya, amely képes átjutni a szalag meghatározott területén adott idő alatt, előírt hőmérsékleten és páratartalom mellett.
ZSUGORODÁS:
A szalag méreteinek csökkenése hő, vagy egyéb környezeti hatás következtében.